Bár az Iveco története csak 1975-ben kezdődött, a cég gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Komoly tapasztalatokkal rendelkező olasz, német és francia cégek egyesülése után alapították meg 1975. január elsején az Iveco (= Industrial Vehicles Corporation) névre keresztelt első európai haszongépjárműves konszernt. A Fiat-menedzser Bruno Beccaria (1915–2001) nevével fémjelzett egyesülés öt vállalkozás erősségét egyesítette az ipari kolosszusban. Az Iveco az 1849-ben alapított olasz OM-ből (Brescia), az 1864-es német Magirus–Deutz (Ulm), az 1899- es Fiat Veicoli Industriali (Torinó), az 1906-os Lancia Veicoli Speciali (Bolzano) és a szintén ugyanebben az évben alapított francia Unic (Trappes) cégekből állt öszsze. Az így egyesített holding az európai piacon alapítása évében a 3,5 tonnánál nehezebb haszonjárművek piacán 15,5%- os piaci részesedést tudhatott magáénak.

Elkészülnek az első Ivecók
1976 májusában mutatkoztak az első Iveco-koncepció alapján gyártott járművek: OM szállítójárművek Magirus–Deutz motorral kerültek a német kereskedőkhöz. A németországi Ulmban gyártott autók vízhűtéses motorokat kaptak, az Unic pedig saját járművet mutatott be. Miközben az ulmi gyár termékei az olasz és a francia piacra is eljutottak, Mainzban új autóbuszgyár alapítását ünneplték.

30 éve(s)
1978-ban jelent meg az Iveco Daily, a 3–5 tonnás kategóriájú haszonjárművek új generációja. A típussal a nagyobb haszonjárművek építési elveit hozta le a kisebb kateg ó - riába a cég – erős és akár túl is terhelhető létraalváz, hosszában beépített motor és hátsókerékhajtás jellemezte. Előre pedig független felfüggesztésű torziós rugózást szereltek. 1985-ben jelentek meg a közvetlen befecskendezésű, kis lökettérfogatú turbódízel motorok a géptető alatt – innen származott a TurboDaily név. A töltőlevegő-hűtővel szerelt változat 116 lóerős teljesítményt nyújtott, s ekkor jelent meg a sűrített földgázzal működő CNG-változat is. A modellfrissítések során piacra kerültek a közös csöves Unijet common-rail motorok is, a teljesítménypaletta ekkor 90-től 146 lóerőig terjedt, a legerősebb 2,8-as változat volt. Elnyerte az év haszongépjárműve címet is a típus, majd 2002-ben megkapta a 2,3 literes HPI-erőforrásokat is a Daily, rá három évvel pedig a háromliteres, 166 lóerőst. Megjelent az automatikus tengelykapcsoló-kezelésű váltó, a legfrissebb újdonság pedig a Daily 4x4- es kivitele, aminek motorizáltsága a háromliteres, 176 lóerős, változó geometriájú turbófeltöltővel izmosított, 16 szelepes commonrail befecskendezéses motorra épül, az erőforrás tekintélyes 400 Nm nyomatéka 1250 és 3000-es percenkénti fordulat között áll rendelkezésre.

A Fiat lesz a tulajdonos
De térjünk vissza a nyolcvanas évekhez! 1980-ban a Dailyt Németországban is bevezették, de fontosabb, hogy ebben az évben a Fiat lett az Iveco fő tulajdonosa. 1981 a turbófeltöltés bevezetésének éve. 1982-ben bezárták a mainzi autóbuszgyárat, ekkortól Ulmban már 8500 alkalmazottat foglalkoztat a cég. Rá egy évre az addig Magirus–Deutz márkanév alatt forgalmazott termékek az Iveco Magirus AG cégtől kerültek forgalomba Németországban. Az Iveco TurboStar nyerges vontatót 1984-ben mutatták be. A modellben a német fejlesztési teljesítmény, az olasz termeléstechnikával és logisztikával egyesült, amit erős francia értékesítési technikával fűszereztek – a sorozatot 17,2 literes, duplaturbós, 420 lóerős, V8-as motorral is szerelték. A típus hazánkban is nagy népsze- rűségnek örvendett, a Hungarocamion is jelentős számmal vásárolt belőle. 1986- ban a terjeszkedés jegyében közös céget alapítottak az angliai Ford-érdekeltséggel is, majd két évvel később a saját gyártási és fejlesztési kapacitásban is komoly mértékű fejlesztéseket hajtottak végre – naponta a 70 helyett már 85 járművet voltak képesek gyártani. 1989-ben – amikor fennállásának 125. évfordulóját ünnepelte a Magirus – 1760 méter hosszú próbapályát avattak, Hannoverben pedig bemutatták a legerősebb TurboStart, a 476 lóerős 190.48-as típusjelűt.

Truck of the Year
A komolyabb szintű nemzetközi terjeszkedés a kilencvenes évek elején kezdődött: 1991-ben Spanyolországban megalapították az Iveco Pegaso leányvállalatot, s Kínában felavatták a Dailyk gyártására alkalmas szerelősort. A hosszú szerelvényvonatok (Road Train) hazájában – Ausztráliában – is színre léptek, gyárat is üzemeltetnek az ötödik kontinensen, sőt, Braziliában is otthon vannak járműveik. Közben 1991-ben útjára indították az Euro típuscsaládot, amit a középkategóriás Iveco EuroCargo bemutatkozásával startolt. A jármű a Truck of the Year 1992 címet is elnyerte. A nagyközönség megismerhette az Euro buszcsaládot is, s 1991-ben az EuroTech is bemutatkozott. 1993. január elsején eltűntek a határok az EUtagállamok között, az elsősorban belföldi fuvarfeladatokra szánt EuroTech pedig ismét elnyerte a Truck of the Year címet, miközben a nemzetközi szállítmányozási feladatokra ajánlott – az EuroTechnél na- gyobb, más műszerfalú és gazdagabb felszereltségű – EuroStar és az építőipar követelményeinek figyelembevételével kifejlesztett EuroTrakker bemutatásával teljessé vált az Euro-flotta. A húszéves Iveco fennállását az EuroClass autóbusz által elnyert Coach of the Year címmel ünnepelte. Megjelent az EuroTrakker négytengelyhajtású kivitele 1996-ban, rá egy évre pedig az automatizált EuroTronic váltót mutatták be az Ivecónál. A váltó az EuroStar és EuroTech járművekhez volt rendelhető.

Mindenük van
A gyártó haszongépjármű-palettája ma a Daily, az EuroCargo, a Stralis és a Trakker sorozatból áll, de az ötüléses és a pick-up kivitelben kínált Massif mellett a néhai Fiat Campagnola terepjáró is Iveco márkanév alatt született idén újjá. Az Iveco így könynyű-, közép- és nehézkategóriás haszonjárművek, nehéz terepen használható teherautók, helyi és távolsági buszok, valamint speciális, tűzoltásra, katonai és polgári védelmi célokra használható járművek tervezésével, gyártásával és értékesítésével foglalkozik továbbra is – járművei a piacon Iveco, Iveco Magirus, Astra, és Irisbus márkanevekkel vannak jelen. A csoport világszinten több mint 26 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és 27 gyártóegységet üzemeltet a világ 16 országában, amelyekben a vállalat 5 kutatóközpontjában kifejlesztett technológiákat alkalmazzák. Ezen túlmenően az Iveco több, mint 100 országban van jelen a piacon vegyesvállalati formában, licenszszerződéssel és társbefektetőként – Európán kívül a vállalat Kínában, Ausztráliában, Argentínában, Brazíliában és Dél-Afrikában folytatja tevékenységét. Több mint 100 országban, több mint 4600 szervizközpont garantálja a világban bárhol működő Ivecojárművek műszaki támogatását.

Ács Tibor

Képek: